Higiénés kézfertőtlenítés
Mit is jelent a higiénés kézfertőtlenítés fogalma?
Higiénés kézfertőtlenítésnek nevezünk minden olyan, erre a célra engedélyezett kézfertőtlenítő szerrel végzett kézmosási eljárást, melynek során az előírt módon alkalmazott szer segítségével a bőr felületén lévő átmeneti mikroflórához tartozó mikrobák számát megfelelő mértékben csökkentjük és az ott lévő kórokozókat elpusztítjuk, illetve fertőző képességüket megszüntetjük.
Tehát mikor, mivel és hogyan kell higiénés kézfertőtlenítést végezni? Mikor?
Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni a munkavégzés megkezdése előtt, a különböző munkafolyamatok elvégzése között (főleg a nyers és a már kész termékekkel történő foglalkozás között, takarítási tevékenység végzése után), WC-használat és orrfújás, illetve minden más olyan tevékenység után, amelynek során a kéz szennyeződhetett, fertőződhetett.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy hajas fejbőrünk, fülünk, orrunk érintése során is szennyeződhet kezünk, vagy amikor kezünket szánk elé tartva tüsszentünk, illetve köhögünk, vagy dohányzás közben, amikor biztosan megérintjük a cigaretta szánkban tartott, azaz benyálazott végét is. Feltétlenül fertőtlenítsük kezünket olyan munkafolyamatok megkezdése előtt, amikor fogyasztásra közvetlenül alkalmas, készételeket, élelmiszereket kell kézzel megfognunk vagy megérintenünk.
A legtisztább folyamatok végzése közben is szükségessé válhat a kézfertőtlenítés, még ha közben külső szennyeződés nem is éri kezünket, hiszen a bőrünk mélyebb rétegeiből is kerülhetnek mikrobák a bőr felszínére.
Mivel?
Elvileg erre a kérdésre egyszerű a válasz, hiszen kézfertőtlenítést kizárólag olyan szerrel szabad végezni, amit az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakvéleménye alapján erre a célra engedélyezett. A gyakorlatban a kérdés azonban nem ilyen egyszerű.
Mit is vegyünk tehát figyelembe a kézfertőtlenítéshez használt szer kiválasztásakor az OTH-engedély meglétén túlmenően?
- A kiválasztott kézfertőtlenítő szer rendelkezzen megfelelő tisztító hatással. Ez azért fontos, mert kezünk a kórokozó mikrobákon kívül számtalanmás olyan anyaggal is szennyezett általában, amit a kézmosás során kezünkről el kell távolítani. Ha egy kézfertőtlenítő szer nem rendelkezik megfelelő szennyoldó hatással, akkor a kézfertőtlenítést megelőzően egy másik erre a célra alkalmas szerrel is meg kell mosni kezünket. Erre a mindennapi gyakorlatban általában főleg idő nincs, még ha a lehetőségek adottak is.
- A fertőtlenítőszer mikrobaölő hatásának kifejtéséhez szükséges behatási idő lehetőleg ne haladja meg az egy percet. Nem várható el ugyanis a mindennapi gyakorlatban, hogy a munkaidő nagy részét kézfertőtlenítéssel töltsük.
- A legnehezebb kérdés, hogy milyen széles mikrobaölő hatással rendelkezzen a kézfertőtlenítéshez használt szer? Főleg egy olyan helyzetben nehéz a helyes válasz, amikor a szokványos, baktériumok által okozott ételfertőzések mellett egyre gyakrabban fordulnak elő akár tömeges méreteket is öltő vírusos ételfertőzések.
Véleményem szerint a problémát alapvetően nem a kézfertőtlenítéshez használt szer helytelen kiválasztása okozza, hanem az, hogy a kézfertőtlenítést az élelmezésben dolgozók nem minden indokolt esetben végzik el, vagy ha el is végzik, nem megfelelő módon. Erre utal az a meglehetősen kedvezőtlen kép is, amit az ÁNTSZ szakemberei által elvégzett kéztisztasági vizsgálatok eredményei mutatnak. Ezek tapasztalatai alapján elfogadhatatlan gyakorisággal tenyészthető ki a dolgozók tisztának mondott kezéről akár székleteredetű szennyeződésre utaló baktérium is.
Tehát a mindennapi élelmezési gyakorlatban használható minden engedélyezett kézfertőtlenítő szer, ha azt megfelelően használják. Természetesen, például ha a lakosság körében helyileg, egy adott időszakban széklet útján terjedő vírusos fertőző megbetegedések halmozódása tapasztalható, vagy ha egyéb más helyzet ezt indokolja, akkor a helyi sajátosságok figyelembevételével szükségessé válhat egy olyan fertőtlenítő szer kiválasztása, amely a baktériumölő (baktericid) hatásán túlmenően vírusölő (virucid) hatással is rendelkezik.
Hogyan?
A kezünket, ha azon nagy mennyiségű durva szennyeződés van jelen, először mechanikus módon tisztítsuk meg. A mechanikus tisztításra az első helyen az egyszerhasználatos kéztörlővel való letörlés javasolt, de a szennyeződések eltávolíthatók kézmeleg vízzel történő leöblítéssel is, de ebben az esetben a kezünket egy ugyancsak egyszerhasználatos kéztörlővel szárazra kell törölni. Ennél a fázisnál nagyon vigyázzunk a kéztörlő nem használt részeinek tisztán maradására!
Ha kezünkön ilyen jellegű szennyeződés nem látható, a kézfertőtlenítés egy tisztító hatással is rendelkező kézfertőtlenítő szerrel azonnal megkezdhető.
A kézfertőtlenítés fázisai:
- juttassunk a kezünkre a fertőtlenítő szer használati utasításában előírt mennyiségű szert,
- kulcsoljuk össze a jobb és bal kéz összezárt ujjainak belső felszínét és dörzsöljük át ujjbegyeinket,
- dörzsöljük a jobb hüvelykujjunkat a bal tenyérbe, majd a balt a jobb tenyérbe,
- ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a tenyereink felszínét,
- két kezünk kinyújtott ujjait egymás közé helyezve dörzsöljük át ujjaink egymáshoz érő felületét,
- a fertőtlenítő szerrel dörzsöljük át a kézfejünket és az ujjak hajlító oldalát,
- szükség esetén csuklónkat és alkarunkat is.
Az így bedörzsölt fertőtlenítő szert hagyjuk kezünkön a szer használati utasításában megjelölt behatási ideig. A kézfertőtlenítés helyes menetének betanulásakor célszerű faliórán nyomon kísérni a behatási idő betartását. Megjegyzem, hogy a kéz fenti módon elvégzett bedörzsöléséhez legalább fél-egy perc kell, és a helyesen kiválasztott fertőtlenítő szer behatási ideje is pontosan ennyi.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a kézfertőtlenítés során használjunk-e körömkefét? A körömkefe használata minden egyes kézmosás során nemhogy nem szükséges, de káros is lehet, a bőrfelszín erőteljes fellazítása és az esetlegesen okozott, akár szemmel nem is látható sérülések kialakulása miatt. Csak a makacs szennyeződések eltávolítására használjunk körömkefét, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a körömkefe használat utáni megfelelő tisztítását, fertőtlenítését is biztosítani kell.
A kézfertőtlenítés befejező fázisaként alaposan öblítsük le kézmeleg folyó vízzel kezünket, majd szárítsuk meg. Ha kezünkön ezt követően látható szennyeződés marad, a kézfertőtlenítés teljes folyamatát ismételjük meg.
A kezek szárítására a legcélszerűbb és egyben leghelyesebb megoldás is az egyszerhasználatos kéztörlő használata. De elfogadható az elektromos kézszárító is. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok a textil kéztörlők használatát sem tiltják. Azonban a textil kéztörlő használata csak legvégső esetben fogadható el, használata esetén feltétlenül gondoskodni kell a kéztörlők megfelelő gyakoriságú váltásáról és megfelelő hatékonyságú tisztításáról, fertőtlenítéséről.
A kézmosás során lehetőleg a legkevesebb olyan tárggyal érintkezzünk a még szennyezett kezünkkel, amelyekhez majd később saját magunknak, vagy másoknak a már fertőtlenített kézzel hozzá kell nyúlni. Ezért nem célszerű hagyományos, kézzel működtethető csaptelepeket felszerelni a kézmosókhoz, hanem pl. könyökkel, lábbal működtethetőket, vagy legalább egykarú, csuklóval is működtethetőket, továbbá ugyanezért indokolt a tisztító-fertőtlenítő szereket adagolószerkezettel ellátott flakonokban kihelyezni, vagy kézmosószer-adagolókat felszerelni.
Ha a kézmosó csaptelepe hagyományos, akkor a kézmosás során gondoskodni kell annak megfelelő megtisztításáról is, hogy a csaptelep kinyitásakor az arra került szennyeződés ne kerülhessen vissza a már megtisztított-fertőtlenített kézre a csaptelep elzárásakor.
Ne feledkezzünk meg a kéz higiénéjére vonatkozó egyéb más, legalapvetőbb szabályokról sem! A körmöket rövidre kell vágni és a munkavégzés során a köröm nem lehet belakkozva, illetve nem viselhető műköröm (ugyanis a köröm alatti szennyeződés a színes lakkok és műköröm használata esetén nem vehető észre).
Vigyázni kell a körömápolásnál is a sérülések elkerülésére (pl. a körömágyra nőtt bőr levágásánál), a köröm sarkai benövésének megakadályozására, a gennyes bőrfolyamatok megelőzése miatt.
Gondoskodni kell a kézbőr kiszáradásának, berepedezésének megakadályozásáról is, ugyanis a berepedezett bőr a gennykeltő baktériumok melegágya. Ezt elsősorban azzal biztosíthatjuk, hogy csak az előírt töménységben használjuk a mosogatáshoz, takarításhoz beszerzett tisztító és fertőtlenítő szereket, valamint a munka befejezése után kézápoló krémekkel pótoljuk a bőr elvesztett zsírtartalmát.
A munkavégzés közben nem szabad gyűrűt viselni, mert alatta a kéz nem tisztítható, fertőtleníthető kellő hatásfokkal, és magára a gyűrűre is számos szennyeződés tapadhat. Ugyanilyen okokból nem viselhető karóra sem.
Szerző: Dr. Vörös József - városi tiszti főorvos
Forrás: http://tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=431